2014. november 28., péntek

The First.-Kezdetek

Azt a bizonyos szeptember huszadikát írtunk, amikor Aaron megkérdezte Bonny-t azaz engem, hogy ráérek-e szombaton mert szeretne velem találkozni és megünnepelni a négy hónapos fordulónkat. Elhívtam magammal Leslie-t is. Eljött a nagy nap. Egy tónál találkoztunk, ahol megjelent Aaron és persze a legjobb haverja Brayn is. Leslie már régóta odavan Brayn-ért. Ezért is vittem magammal. Rengeteget beszélgettünk, nevettünk. Majd mondtam Leslie-nek:
- Itt az alkalom! Ne halaszd el!
- De úgy sem sikerül, hiszem utál engem és tuti, hogy mást szeret. - mondta szomorúan.
- Ugyan már Les! Ha így állsz hozzá és meg sem próbálod persze, hogy ne fog sikerülni. Figyelj beszélek Aaron-nal, hogy kérdezze meg Brayn-től. Hiszen a legjobb haverok. És nem nyávogni! Szép csajszi vagy! Tuti, hogy bejössz neki. –bíztattam.

Utána lebeszéltem Aaron-nal, hogy tegye fel azt a bizonyos kérdést Brayn-nek.
Magukra hagytuk őket hadd beszélgessenek. Ekkor Aaron hirtelen megcsókolt, a négy hónap után először. Heves csókcsatába kezdtünk a sátorban. Azt mondta, hogy- Imád és nem akar elveszíteni. Ekkor jöttem rá, hogy valójában mennyit is jelentek számára. Hiába volt nálam egy évvel fiatalabb, mégis komolyan gondolta az egészet és tudtam, hogy nem játszik. És nem csak kihasznál ahogy azt mások tették. Visszaértünk és Les egyből elkapta a kezem és elhúzott magával. Majd megállt előttem, óriási szemei csak úgy csillogtak és majdnem kiugrott a bőréből. Ekkor tudtam, hogy sikerült, valóra vált az álma. Nagyon örültem, hogy végre Leslie is boldog és nem csak én ábrándozok neki egyfolytában Aaron-röl és most már nem csak nekem mondja, hogy mennyire szereti Brayn-t, hanem már mondhatja neki is.
- Köszönöm Bonny!- mondta- ha Te nem bíztattál volna ez nem sikerül. - majd megölelt.
Nevetve és boldogan mentünk vissza most már srácainkhoz. Majd elkezdett esni az eső, de mit sem törődve ezzel beszélgettünk tovább és élveztük a párunkkal eltöltött időt. Leslie-vel rendszeresen összenéztünk és folyton hálálkodott. Jó volt végre boldognak látni. Adtam egy puszit Aaron-nak majd a fülébe súgtam, hogy sosem akarom elveszíteni!- és megköszöntem neki amit tett a legjobb barátnőmért.
Gyorsan este lett és sajnos Leslie-vel haza kellett mennünk. Hosszas elbúcsúzás után elváltunk. Majd beültünk a kocsiba és amíg Les anyukája haza hozott addig hátul beszéltünk és majdnem szívrohamot kapva mesélt. Folyton megköszönte amit tettem érte. Hiába mondtam neki- Mégis mire valók akkor a legjobb barátnők?! – majd megérkeztünk.
Bementem az ajtón, gyorsan elhadartam mindent a szüleimnek, persze úgy, hogy ne tudják meg, hogy barátom van. Eltitkoltam előlük. Majd felrohantam a szobámba és egyből telefont ragadva beszéltem Les-zel majd elköszöntünk. Amíg nem tudtam elaludni Aaron járt a fejemben. Senki nem csókolt így még meg. Nagyon kedves volt! Akárcsak Brayn Leslie-vel. Majd elaludtam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése